Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Hogyan öl? I. (A Zyklon-B hatóanyaga a cián)

A Hogyan öl?-ben ezentúl részletesen leírom, melyik méreg, vegyszer, hogyan fejti ki halálos hatását. Persze mondhatjuk, hogy: nem mindegy, a végeredmény így is-úgyis halál? Azonban úgy vélem rendkívül érdekes téma, hogyan is képesek ezek a szerek megölni az embert, milyen apró dolgokon múlik az élet és talán ez lenne a lényege mindennek.

A cián (hidrogén-cianid, metánnitril, cián-hirogén, kéksav) A cián közönséges körülmények között egy kékes árnyalatú, könnyen párolgó folyadék. Keserű mandula szagú. Gőzei nagyon mérgezőek. Összegképlete HCN, szervetlen vegyület. Vízzel, alkohollal és éterrel korlátlanul elegyedik. A molekulája erősen poláris. Folyékony halmazállapotban a hidrogén-cianid molekulák között hidrogénkötések találhatók. Gyenge sav, vizes oldatban kis mértékben disszociál, disszociációjakor cianidionok (CN-) képződnek belőle. A hangyasav nitriljének is felfogható.

A Zyklon-B

Azt hiszem egy kis történelmi áttekintéssel kell kezdenünk. A Zyklon-B-t az 1920-as években egy zsidó származású, német, Nobel-díjas kémikus, bizonyos Fritz Haber fejlesztette ki. Köze volt az I. világháborúban a németek vegyi fegyverkezésében is. Hitler hatalomra kerülésekor, távozni kényszerült Németországból. A Zyklon-B-t rovarölőszerként, pontosabban a tífusz megállítására szánták, a tetvek kiirtása segítségével. Azonban, mint tudjuk a koncentrációs táborokban is alkalmazták, emberek tízezreinek gyors elpusztítására.

A Zyklon–B készítmény tulajdonképpen légmentesen leforrasztott fémdobozban tárolt, farostból, kovaföldből vagy más porózus anyagból készült korongokban, pasztillákban vagy pelletben elnyeletett hidrogén-cianid (kéksav, németül Blausäure, innen a „B”) volt. A szert egyébként Csehországban Uragan D2 néven ma is forgalmazzák.

A Zyklon–B hatóanyaga, a hidrogén-cianid szobahőmérsékleten rendkívül illékony folyadék, forráspontja 26 °C. Színtelen, keserű mandula illatú, gőze belélegezve vagy a bőrrel érintkezve nagyon mérgező, ember esetén 1 kg testsúlyra vetítve 1 mg már halált okoz. A levegővel elegyedve 75 g/m3 koncentráció fölött robbanásveszélyes, rovarirtásra való felhasználásakor legfeljebb 8 – 10 g/m3 töménységben használják. Meggyújtva lassan elég, mérgező hatását elveszíti.

A hatásmechanizmus

A cián a sejtlégzést akadályozza meg, pontosabban a Citokróm-C mitokondriális enzimet blokkolja. Sejtlégzés során a sejtjeink oxigén felhasználásával energiát állítanak elő (ATP). Végtermékként szén-dioxid keletkezik, melyet kilégzünk. A biológiai oxidáció a glükolízissel kezdődik, a sejt citoplazmájában, majd innen a folyamatok előbb a mitokondrium alapállományában folytatódnak (Citromsav-ciklus), majd a mitokondrium belső membránján fejeződik be a lebontás,, mint terminális, vagy végső oxidáció. A különböző szakaszokban végbemenő folyamatokat most nem részletezem, csak ami fontos most. Ez pedig a terminális oxidáció szakaszában történik. Ott hagytuk abba, hogy a cián a citokróm-c molekulákat bénítja. Ezen molekulák hivatottak a az elektrontranszport lebonyolítására, így végső soron energia (ATP) előállítására. A citokrómok egy fehérje és egy hem részből állnak. A hem vasionja az elektronokat felvéve redukálódik (Fe3+ -> Fe2+), majd tovább adva azokat oxidálódik (Fe2+ -> Fe3+). A folyamat eredményeként a mitokondrium két membránja között feszültségkülönbség alakul ki, melyet az enzimek által képzett csatornák egyenlítenek ki. A protonoknak a kinyílt fehérje csatornákon történő átáramlásakor felszabaduló energiát az enzim az ATP képzésére használja fel.

A vér ugyan tartalmaz elég oxigént, de a sejtek nem képesek felhasználni, úgy nevezett cytotoxikus hypoxia alakul ki, a halál pár percen belül fulladás miatt áll be. A mechanizmus következtében az oxigén tenzió csökken, ez ingerli a légzőközpontot, így a mérgezés elején fokozódik a légzés. A cianidok az oxigénhiányra legérzékenyebb szerveket támadják meg először, így a központi idegrendszert és a szívet. Kis koncentrációban a cián-hidrogén (HCN) és a kálium-cianid (KCN) nem mérgező, mert a szervezetben jelen levő rodanáz enzim kén jelenlétében ártalmatlan tiocianáttá alakítja őket. Így, ha időben észlelik, a ciánmérgezés egyik terápiája kén (tioszulfát), valamint nátrium-nitrit parenterális adása. Ez utóbbi anyaggal a vér hemoglobinjából methemoglobint képzünk, amelyhez a cianid affinitása nagyobb, mint a citokróm-oxidázhoz, így mintegy elvonjuk a mérget a célmolekulától.

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
Oppenheim 5 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

http://biokemia.blog.hu/api/trackback/id/tr211211763

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Korbuly · http://fuckit.blog.hu 2009.07.09. 23:06:04

Hahó!
Tetszik a blogod, rendszeres látogató leszek azt hiszem! :)

Oppenheim · http://mentok.blog.hu 2009.07.10. 11:57:07

Köszönöm Korbuly!
Igyekszem majd :)

n0sferat00 2009.11.01. 20:42:22

Ez aztán adja az ivet.

Landauer Szilárd 2012.09.28. 08:15:31

nem emberek tízezreit, hanem milliói, érted, millióit ölték meg.