Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Allelopathia

Az allelopathia nem más, mint a növények egymásra gyakorolt hatása. Az ugyanazon a helyen tenyésző növények által kiválasztott anyagok lehetnek közömbösek, ártalmasak, vagy kedvezők a közelben élő növények számára. A káros vagy kedvező hatásokat nevezzük allelopátiának.

Legismertebb ilyen talán az antibiotkum termelés. Egyes gomba- és baktérium fajok termelnek más baktériumokra káros hatással rendelkező anyagokat (Penicillium- és Streptomyces fajok). Az antibiotikumok gátolják az anyagcserét vagy a szaporodást. A legmodernebben a sejtmembrán elroncsolásával érik el baktériumpusztító hatásukat.

A marazminok mikroorganellumok által termelt anyag, de ezek a magasabb rendű növényekre hatnak károsan. Pl. a fuzáriumgomba anyagcsere végtermékei a zárvatermő növényeket fonnyassza.

Természetes az előbbi folyamat visszafelé is érvényesül. Azaz a magasabb rendű növények hatnak károsan mikroorganizmusokra. A termelődő fitoncidek erősen gátolják egyes baktériumok szaporodását, ilyenek a vöröshagyma és a fokhagyma például.

A magasabb rendű növények is hatnak egymásra az általuk termelt kolinokkal. A gyökerek anyagcsertetemékei felhalmozódnak a talajban és ezek vagy gátolják vagy serkentik más növények fejlődését az adott területen. A talajuntság nevű jelenség is  ennek köszönhető. A felhalmozódó anyagok miatt a növények egyre kevésbé érzik jól magukat, mindez a vetésforgóval kiküszöbölhető, ugyanis a kolinok néhány év alatt lebomlanak. A fehér üröm abszintinje a leveléből választódik ki, ami más növényekre jutva káros hatású. A diófa leveléből kimosódó juglon tartósan gátolja egyes lágyszárú zárvatermők fejlődését, mint pl. a burgonyáét, paradicsomét, paprikáét. Volt már szó a etén gázról és a gyümölcsök érlelő hátasáról. Így az etén is kolinnak tekinthető. Látszik tehát, hogy a kertek kialakítása során fontos, milyen növényeket milyen területre és milyen fajok mellé ültetünk. Erre jó példa a zeller. A zeller ugyanis serkent a paradicsom és a bab, ugyanakkor gátolja karalábé és a dohány fejlődését. A bükk és a különféle kőrisfajok rosszul fejlődnek egymás közelségében, viszont a nyír és a kőris, illetve a bükk és a tölgyfajok előnyös hatást gyakorolnak egymásra.

Allelopatikus növények

Növényfaj  - Hatóanyag

tarackbúza - agropirin
szőrös disznóparéj - flavonoid
parlagfű - szeszkvipertén-lakton
selyemkóró - nikotin, kvercetin, asclepiadin, sitoszerin
fehér libatop - klorogénsav, fenolsavak
mezei aszat - vianogén-glükozid
apró szulák - glikozidok, kumarin, alkaloidok, fenolsavak
csillagpázsit - szaponin
ragadós galaj - aszperulozid
pipacs - alkaloid
magas aranyvessző - izokvercidin

Az allelopátia alkalmazása a gyomszabályozásban

  • allelokemikáliák használta közvetlenül
  • allelopatikus takarónyövének (rozs, cirok, árpa, búza, zab)
  • allelopatikus kultúrnövények (uborka, vöröshagyma, fokhagyma, paprika, napraforgó, szója)

 

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
Oppenheim szólj hozzá

A bejegyzés trackback címe:

http://biokemia.blog.hu/api/trackback/id/tr121325231

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.