A β-receptor blokkolók

Sajnos manapság a különféle szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribbá váltak, népbetegségek. Ennek megfelelően sokan szednek rendszeresen valamiféle gyógyszert pl. vérnyomáscsökkentőt, ritmusszabályozót, anginás szereket stb. A legtöbb ilyen gyógyszer a szervezetünkben található ß-receptorokat blokkolja és ezáltal fejti ki hatását. Hogy pontosan mit is jelent ez, itt és most utána járunk.

A β-receptorok

A β-receptorok néhány szubtípusával és az α-receptorokkal kiegészülve az adrenerg receptorok csoportjába tartozik. Az adrenerg receptorok az un. G-fehérjék által biztosított reakció szerint működnek. A folyamat lényege a következő. A kémiai közvetítők (hormonok) eljutva a célsejtig, annak a hírvivőre specifikus receptorához kötődnek. A kapcsolat megváltoztatja a receptor térszerkezetét ami ezáltal aktivál egy vele kapcsolatban álló molekulát, a G-fehérjét. A G-fehérje konformációváltozásának következtében egy sor különböző folyamat indulhat be, aminek hatására a sejten belül közvetítő molekulák jönnek létre. Az egyik legjelentősebb sejten belüli közvetítő molekula az ATP-ből képződő ciklikus AMP (cAMP), ezen kívül pl a Ca2+ (kalcium-ion) is elláthat ilyen szerepet. A lényeg, hogy bármely képződött közvetítő molekula egy-egy biokémiai folyamatsort indíthat be, állíthat le, gyorsíthat vagy lassíthat. A β-receptorokra az adrenalin és a noradrenalin fejti ki hatását leginkább (szimpatikus hatást kiváltó molekulák).

A szívben és az érfalban β típusú receptorok vannak, így elég csak ezeket gátolni. Ha nem így lenne akkor az α-receptorok is gátlódhatnának, ami mellékhatásokhoz és egyéb nem kívánatos dolgokhoz vezetne.

A G-fehérjék működése

A β-blokkolók hatása

Mindenek előtt csoportosítsuk a receptorok. Az 1-es típusú béta receptorok a szívben, erekben és a vesében fordulnak elő. Ha a mellékvesékben termelődött adrenalin és noradrenalin kapcsolódik az 1-es típusú β-receptorokhoz, növekszik a vérnyomás, a szívverés, valamint a vesékben megnő a vízvisszatartás (illetve minden szimpatikus hatásra bekövetkező változás, ez történik például, ha megijedünk, izgulunk stb.).

A béta-2-receptorokra ugyanilyen hatással van az adrenalin és a noradrenalin, de ehhez még számos más hatás is társul. A béta-2-receptorhoz való kapcsolódás után ellazítják a simaizmokat a méhben, a gyomor-bélrendszerben, és a hörgőkben, valamint kitágítják az ereket a kis szívkoszorúereknél, a májban és a vázizmokban, ezzel növelik a vérátáramlást. Ezenkívül pedig emelik a vércukorszintet, hogy biztosítsák a fokozott cukorfelhasználás pótlását.

Ezek után érthető, miért fontos ezen receptorok gátlása. A vérnyomás csökken, ezáltal a szívfrekvencia is. Csökkentik az oxigén igényt és emelik az oxigénfelvételt. Kis mértékben antioxidáns hatásuk is van, bár csak az erek belső falán jelentkező kóros hatásokat csökkentik, így például az arterioszklerózis kialakulását.

Glaukóma vagyis zöld hályog esetén is alkalmaznak béta blokkolókat, mert a szemben lévő csarnokvíz termelődését gátolják, ezzel csökkentik a szembelnyomást, ami a glaukómás tüneteket kiváltja. A propranololt pedig a fentieken kívül migrén, remegések kezelésére, lámpaláz csökkentése, alkohol elvonási tünetek kezelése is alkalmazzák. Minden béta blokkoló hatóanyagra jellemző, hogy mellékhatásként emelik a szervezet számára rosszul hasznosítható koleszterin arányát a jól hasznosíthatóval szemben.

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
Oppenheim szólj hozzá

A bejegyzés trackback címe:

https://biokemia.blog.hu/api/trackback/id/tr771249297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.