Tudtad? VIII. (A benzin)

A benzin kőolaj desztillálásával előállított elegy. Összetételét tekintve főleg izooktán (2,2,4-trimetilpentán) és heptán keveréke. Ezen kívül még mintegy 400 féle alkotóból áll (olefinek, ciklohexán, benzol, toluol, orto-meta-és para xilolok, és egyéb vegyületek.) Mind a hexán és az oktán nyílt láncú telített alkánok (paraffin), szénhidrogének. Színtelen, könnyen folyó, petróleum szagra emlékeztető folyadék. Vízben oldhatatlan, benne kétfázisú heterogén rendszert alkot. Apoláris oldószerekben könnyen és jól oldódik ("hasonló a hasonlóban oldódik"). Levegőn állva könnyen párolog és vele robbanó elegyet alkot.

A motorbenzin minőségét aszerint értékelik, hogy hogyan viselkedik összenyomás hatására a robbanómotorokban. Fontos továbbá, hogy mennyire hajlamos az öngyulladásra a motor belsejében. A benzin kompresszió - azaz nyomás - tűrése a benzin összetételétől függ. Jól bírják a nyílt láncú és/vagy aromás szénhidrogénekből álló keverékek, míg kevésbé bírják a nyílt láncú egyszerű alkének keverékei.

A benzin minőségét az oktánszámmal jellemzik. Ez a szám egy olyan izooktán-heptán keverék százalékos izooktán tartalmával egyenlő amellyel a vizsgált benzin robbanási sajátságai megegyeznek. Az izooktán oktánszáma 100, míg a heptáné 0. A robbanás és az égés közötti különbség a lángfront sebességében rejlik. Magas sűrítési viszony mellett a motorban az alacsonyabb oktánszámú benzin hajlamos az úgynevezett kopogásos égésre, amikor a benzin-levegő keverék még az elektromos gyújtási impulzus megjelenése előtt begyullad. Ez az öngyulladás, amikor a lángfront sebessége az égéstérben elérheti a 2000 m/s értéket. Normál égés során a lángfrontsebesség csak mintegy 40…50 m/s.

Ha a benzin oktánszáma 95, akkor azt jelenti, hogy a keverék úgy viselkedne, mint egy 95% izooktánból és 5% heptánból álló keverék lenne. Természetesen rengeteg más vegyület alkotja a benzin, mint olyant. A bezin oktánszáma számos vegyület hozzáadásával növelhető.

Napjainkban elsősorban motorok hajtására alkalmazzák. Alkalmas zsírfoltok ruháról való eltávolítására. A XX. század elején világítási célokra is használták.

Motorhajtóanyagként keverték régebben a sűríthetőség növelése céljából ólom-tetraetillel Pb(C2H5)4. Ez rendkívül mérgező folyadék.

Forráspontja a környezeti tényezőktől függően 60 és 120 °C közé esik. Sűrűsége 730 kg/m³.

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
Oppenheim szólj hozzá

A bejegyzés trackback címe:

https://biokemia.blog.hu/api/trackback/id/tr391307256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.