Ig Nobel-díj

Hamarosan kiosztásra kerülnek a természettudományi Nobel-díjak, már csak a blog profiljából adódóan is fontos esemény. Az átadások után részletesen be kívánom mutatni a díjazott kutatók, díjazott munkáit. A nemes és nívós Nobel-díj mellett azonban ma már létezik a másik véglet is. Ez pedig az IGNobel. "Az Ig Nobel-díj (ignoble: angol; alantas, fölösleges, semmire sem való, kiejtése: [ɪg nəʊ bɛl]) a Nobel-díj paródiája. Nevével a valódi Nobel-díjra kívántak reflektálni. A nemzetközi tudományos élet azon szereplői részesülhetnek benne, akiknek tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy egészen egyszerűen mulatságos javaslatokhoz vezetett."

2009-es Nobel díjazottak híján tekintsük át idén kik érdemelték ki a termtud kategóriában a legértelmetlenebb, hasznavehetetlenebb vagy éppen legviccesebb találmányért járó khm. elismerést.

2009

Közegészségügy Elena Bodnar, Raphael C. Lee, Sandra Marijan (Chicagói Egyetem, USA): A hölgyek egy olyan melltartót fejlesztettek ki, mely könnyedén átalakítható gázmaszkká. Ha bele gondolunk nem hülyeség a dolog, bár azért megnézném egy gáztámadás során melyik hölgy kezdene vetkőzésbe, hogy instant gázmaszkját használni tudja.

Állatorvostan Catherine DouglasPeter Rowlinson (Newcastle-i Egyetem, GB): A hosszan tartó, rengeteg anyagi és fizikai áldozatot követelő kísérletsorozatok végén, egy megrengető, tejtermelők tízezreinek életét megváltoztató eredményre jutottak: azok a  tehenek, akiknek neve van, több tejet adnak, mint azok akinknek nincs. Aki mélyebben szeretne foglalkozni a témával itt megteheti.

Biológia Fumiaki Taguchi, Song Guofu, Zhang Guanglei (Kitasato Egyetem, JAP): Az IgNobel-díj azért járt az uraknak, amiért amiért kimutatták, hogy az óriáspandák székletéből kivont baktériumok segítségével akár 90 százalékkal is csökkenthető a konyhai hulladék mérete.

Orvostudomány Donald L. Unger (USA): Az ujjak ízületgyulladásának lehetséges okait vizsgálva több mint 60 éven át naponta szorgalmasan ropogtatta bal kezének ujjperceit, miközben a jobb kezét békén hagyta. Donald L. Unger még a békés önkísérletező orvosok közé tartozik, legalább.

Kémia Javier Morales, Miguel Apatiga, Victor M. Castano (Mexikói Autonóm Egyetem): A három kutató egyszerűn fogta azt, amiből Mexikóban sok van és átalakította olyanná, amiből kevés. A díj azért járt, mert tequilából mesterséges gyémántot állítottak elő. Hát nem csodálatos?

Fizika Katherine K. Whitcome (Cincinnati Egyetem), Daniel E. Lieberman (Harvard Egyetem), Liza J. Shapiro (Texasi Egyetem): A kísérlet egy több ezer éve valószínűleg mindenkit foglalkoztató kérdésre adja meg a választ: miért nem borulnak fel a terhes nők. Mindezt analitikai módszerekkel bizonyították be.

Van még...

Az IgNobel-díj egyébként 1991-óta létezik. Nem hagyhatjuk ki, hogy ne csemegézzünk a legek közt. Íme néhány:

Orvostudomány A. Kligerman: A szellentésért felelős bélgázok fejlődését megakadályozó cseppek kifejlesztéséért (1991).

Béke-díj Teller Ede: A hidrogénbomba és a csillagháborús terv kitalálásáért, illetve egész életén át tartó munkásságáért, amivel megváltoztatta az emberiség békével kapcsolatos gondolatait (1991).

Orvostudomány M. Fukunda, F. Kanda, O. Nakata, K. Nakayima, T. Otha: A yokohamai Shisedo Kutatóközpont kutatóinak, az "Emberi lábszag kialakulásáért felelős kémiai összetevők" című cikkükért (1992).

Orvostudomány F. Nolan és társai (USA): A "Cipzár által becsípett péniszek kezelése" című munkájukért (1993).

Kémia J. Campbell, G. Campbell: A magazinok oldalait illatosító csíkok feltalálásáért (1993).

Biológia P. Williams, K. Newel: "A megkocsikáztatott házi disznók szalmonella-kiválasztása" című művükért.

Kémia B. Glasgow: Texas állam szenátorának a kábítószerellenes törvény azon fejezetéért, melyben kötelezővé teszi a főzőpoharak, kémcsövek, petri-csészék, és minden más laboratóriumi kellék eladásának bejelentését.

Orvostudomány Dr. R. A. Gustafson: Az "Elektrosokk terápia kudarca a csörgőkígyó-marás kezelésében" című művéért

Biológia B .Sweeney, B. Krafte-Jacobs, J. W. Britton, W. Hansen: Úttörő jellegű tanulmányukért (A székrekedéses katona: előfordulás a külföldön állomásozó csapatoknál), illetve a belek mozgási frekvenciájának meghatározásáért.

Orvostudomány M.E. Buebel, D. Shannahoff-Khalsa, M.R. Boyle: A "Kényszeres orrtúrás hatása a személy tudatára" című tanulmányukért.

És még sorolhatnám, magyarul itt találhatjátok az eddigi összes kategória díjazottait.

Bookmark and Share
Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
Oppenheim 10 hozzászólás
Címkék: vicc nobel ignobel

A bejegyzés trackback címe:

https://biokemia.blog.hu/api/trackback/id/tr581426366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2009.10.04. 15:03:21

Én nem értem, miért ez a nagy gúnyolódás. Az itt felsoroltak többségét én értékes kutatásnak érzem, persze nem világmegváltó dolgok, de kis, hasznos eredményekből épül a világunk. A tequilából gyémánt példéul azt jelenti, hogy egy gyémántfilmet sikerült létrehozni. Amikor annak idején sziliciumkristályosodást sikerült elérni egy sík felületen, valószínűleg nem gondolta volna a világ, hogy ma már minden azzal fog működni.

wendriner úr 2009.10.04. 15:25:38

de mi tortenik azzal, aki az orrat turja????

S. Annyi 2009.10.04. 15:31:43

Tehát: az óriáspanda székletével ne trágyázd a földed, mert nem lesz termés..................

anterosz omniposz 2009.10.04. 15:40:35

Meg a bélgázok kezelése is fontos dolog.

Oppenheim · http://mentok.blog.hu 2009.10.04. 15:50:18

@Androsz: Egyet értek veled, de akkor is viccesek és (talán) felesleges dolgok ezek. Mondjuk ha valakinek van anyagi fedezete, ideje és indíttatása ilyenre miért ne. Hajrá!

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2009.10.04. 16:08:37

@Oppenheim: Elismerem, érezhetjük viccesnek, ha a székrekedéssel, a finggal, a lábszaggal vagy az orrtúrással foglalkozik valaki, mert ezek tabuszámba menő témák, amelyeket kerülgetni szoktunk, holott sok-sok millió embernek lehet valami problémája ezekkel. Épp azért, mert "illetlen" témák, kevesen vállalják, hogy mégis foglalkozzanak velük. Hiszen ezek is részei az életnek, és értelmetlen dolog, hogy ilyen egyszerű dolgokról még vannak tisztázatlan kérdések.

Speciel a székrekedéses katona harcképtelen katonát is jelent, tehát ezt a dolgot tisztázni, megoldani nem is egyszerű emberi probléma. De elárulom, hogy fél éve nekem is van ilyen gondom, túl vagyok alapos orvosi vizsgálatokon, negatív eredménnyel, ami jó érzés, csak éppen nem tudom, hogy akkor mi lesz a megoldás. Az orvos sem tudja. Egyek bifiduszt, ez a legjobb tanács, csak éppen ez sem segít eléggé. Ha többet tudnánk már a jelenségről, temérdek embernek segítene elkerülni kényelmetlenségeket, vagy akár műtéthez vezető sérüléseket, deformációkat. Illetlen téma, mondhatjuk, csak éppen mindennapos. Ezért érzem kínosnak a vihogást.

A pandaürülékből kivont baktérium által lebontható konyhai hulladékon vihogást pedig végképp nem értem. Talán nem a hulladék kezelése, elhelyezése az egyik legnagyobb problémánk? Inkább elismerést érdemelne az, aki bármilyen eredményt tud felmutatni ez ügyben.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2009.10.04. 16:18:24

@wendriner úr: Az orrtúrás sérüléseket okozhat egy olyan területen, ahová üzemszerűen kerül be a külvilág szemétje, sok-sok kórokozóval együtt. De a kényszeres viselkedési elemek zavarba ejtően sok emberben fellelhetőek, amelyek szerencsétlen esetben át tudják venni az uralmat az ember felett. Nemrég volt az Indexen vagy a Velveten egy cikk arról, hogy olyan hírességeket, mint például David Beckham, számukra is kínzó kényszeres szokások uralnak. De például az olyan visszatérő cselekedetek, mint a haj birizgálása zavart helyzetben, a vakarózás, az orrpiszkálás, a nyakkendő vagy a gallér állandó igazgatása és hasonlók felhívhatják a figyelmet kezdődő személyiségbeli zavarokra, amelyeket idejében elcsípve életminőséget rontó kellemetlenségektől lehet megkímélni sok embert. Nem tudom, de lehet, hogy a kutatók ezt az aspektust is figyelembe vették, vagy akár az eredményeikben is megemlítették, csak a szakmán kívüli világ csupán az orrtúrásra koncentrált.

csati 2009.10.04. 17:09:33

Androsz: én 100%-ig egyetértek veled, igaz, hogy van 1-2 vicces, felesleges kutatás a felsoroltak között, de majdnem az egész óvodásszintű buta vihorászás a fingon, ürüléken. Szánalmas...

Oppenheim · http://mentok.blog.hu 2009.10.04. 17:25:37

@csati: "óvodásszintű buta vihorászás a fingon, ürüléken", hol is?

Cheradenine Zakalwe (törölt) 2009.10.12. 21:26:11

A díjat megítélők valószínűleg laikusok, akiknek fogalmuk sincs, hogy bizonyos dolgokat miért is fejlesztettek ki. Nem beszélve arról, hogy ingyen senki sem kutat, számos kísérletet nyilván pályázatokból finanszíroztak, és a pályázók nyilván jól meg tudták indokolni, hogy miért hasznos az, amit kitűztek.
Persze egy laikusnak az egészből csak az jön le, hogy muhaha, székletrekedés meg böfögés.

A díjak között kapásból van egy csomó ami nem magától értetődő felesleges eredmény és kifejezetten hasznos:

- Orvostudomány Dan Ariely USA Vizsgálatáért, amelynek eredménye szerint a drága placebo sokkal hatékonyabb az olcsó placebónál.

- Kognitív tudomány Toshiyuki Nakagaki
Tóth Ágota Japán
Magyarország Annak felfedezéséért, hogy a nyálkagombák képesek eligazodni a labirintusokban.

A nyálkagombákat pl. épp fel kívánják használni mikrocsipekhez bioszenzorként, és ezt az indexen is említették.