Szívizom növesztés laborban

Az embrionális őssejtek differenciálódásának tulajdonságait utánozva szívizmot fejlesztenek egy laborban, a Duke Egyetem biomérnökei legalábbis remélik egy fontos első lépést tettek afelé, hogy az élő szívizomszövet növesztés valóssággá váljon, ami majd mintegy "befoltozza" az infarktusban elhalt szívizom helyét.

A kísérletsorozatban, melyben egerek embrionális őssejtjeit használták a kutatók egy újfajta, általuk készített öntőmintát használtak, melynek segítéségével megmintázhatták a szükséges "tapaszt", ami szívizomsejtekből épül fel, un. kardiomiocitákból. Az új szövet rendelkezik a szívizom két legfontosab

b tulajdonságával: az összehúzódás képességével és az elektromos impulzus vezetésével. Az öntőformában a kutatók változtatni képesek a pórusok alakját valamint hosszát, ennek segítségével irányítani és tájolni tudják a növekvő sejteket, a megfelelő forma és nagyság elérésének érdekében.

A kutatók által növesztett sejtek környezete nagyon hasonló a természetes sejtek miliőjéhez. A növekvő sejteket egybezárták egy fibrint (a véralvadásban van fontos szerepe) tartalmazó géllel, ami támasztékot nyújtott a sejteknek, miközben nem akadályozta a három-dimenziós forma kialakulását. Mindekö

zben azt is észrevették a kutatók, hogy a kardiomiociták csak bizonyos helper-sejtek jelenlétében tevékenykednek, ezek a sejtek a fibroblasztok (a kötőszövetet alkotó, jellegzetesen szétterült, nagy, halványan festődő alapsejt). A fibroblasztokat az emberi szívizom sejtek több, mint 60%-a tartalmazza.

"Ha megpróbálttunk kardiomiocitákat növeszteni egymagukban, egy szervezetlen sejtek alkotta gömbbé alakultak," mondta Brian Liau a kísérletben részt vevő végzős orvosbiológiai mérnök (Duke's Pratt School of Engineering). Nenad Bursac-al együtt dolgozva jelentették meg legutóbbi eredményeiket a Biomedical Engineering Society (Pittsburgh) éves ülésszakán.

"Arra jöttünk rá, hogy ha a növekvő kardiomiocitákhoz hozzáadjuk a (kardiális) fibroblasztokat, azok olyan tápláló környezetet alakítanak ki, melyben arra ösztönzik a sejteket, hogy úgy növekedjenek, mintha egy szív felépítésében vennének részt," mondta Liau. A "tapaszok" tesztelése után az eredmény a következő volt: a sejtek összehangolt működéssel azonos irányba fejlődtek (azonos szövetté fejlődtek), képessé váltak a kontrakcióra és az elektromos impulzusok vezetésére. Ezzel lényegében egy működő szívizomzat jött létre, mely egyszer majd beültethető lesz emberi szívizomzatba, ahol átveheti az infarktusban elhalt szövet munkáját.

A kutatók mindent összevetve bizakodóak, Bursac és munkatársai hiszik, hogy a legutóbbi kísérletekkel megfelelő bizonyítékot tudnak felmutatni az elv működőképessége felé. Még azonban -elmondásuk szerint- sok akadályt le kell küzdeni, míg emberi szívizomba ültethetők lesznek a "tapaszok".

A kutatók tervezik modelljük tesztelését nem-embrionális őssejtek használatával is. Ahhoz, hogy emberekben majd használhassák ez sok szempontból fontos, tudományos és etikai szempontból egyaránt, mondta Bursac. A mostani kutatások bemutatták, hogy néhány felnőtt emberből származó sejt rendelkezik az újraprogramozás képességével és ezzel hasonlóvá válik, mint az embrionális őssejtek.

Mindenesetre ígéretes kutatás, főleg ha megnézzük pl. hazánkban mi a helyzet. Józan Péter az MTA Demográfiai Bizottságának elnökének adatai szerint hazánkban kívánnivalót hagy maga után az emberek egészségi állapota. A heveny szívizominfarktus-halálozás évi száma 15 ezerről 8400 ezer alá esett (az elmúlt évek adatai). Ennek a világraszóló eredménynek a hátterében a hazai azonnali katéteres infarktusellátás rendszerének kialakítása áll, amely éjjel-nappal fogadja a betegeket.

További magyarországi adatokat az alábbi linkekre kattintva találtok, csak a rend kedvéért elmondom, hogy WHO adatokról van szó.

Bookmark and Share

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
Oppenheim szólj hozzá

A bejegyzés trackback címe:

https://biokemia.blog.hu/api/trackback/id/tr531447191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.