Agent Orange

Háborúk mindig voltak és sajnos mindig is lesznek. Ilyenkor felértékelődik az emberi élet, nem számít de legalábbis nem annyira számít. Éppúgy a környezet a városok, települések sem. Ilyenkor hívják segítségül a fizikát vagy éppen a kémiát, melyek segítségével költséghatékonyan lehet jó nagyokat pusztítani. Korábban volt már szó a II. világháborúban használt tömegpusztító fegyverről a Zyklon B-ről, most egy a vietnami háborúban bevetett szerről az Agent Orange-ről lesz szó.

Agent Orange

Plane spraying Agent Orange in VietnamAz USA által a vietnami háború Ranch Hand hadművelete során bevetett növényirtószer. Az Agent Orange egy nagy hatékonyságú herbicid (gyomirtó szer) és defoliáns, a növény lombozatának elvesztését okozó szer. Az amerikai hadsereg mintegy 76 millió litert használt fel a háború során, azaz 1962-1971 között.

Meg kell említenünk, hogy ezek az un. szivárványszínű herbicidek” széles körbe voltak használatosak, de ezek közül messze az Agent Orange volt a favorit. Az Agent Orange, valamint az Agent Purple, Agent Pink és Agent Green gyártási folyamatából adódóan a szereket dioxin szennyezte be, és a vietnami háború alatt az ágenseknek kitett személyek egészségügyi problémái a dioxinra vezethetők vissza. A kampányban használták még az Agent Blue és Agent White szereket is, ám ezek nem tartalmaztak dioxint. Összesen 15 különféle herbicidet vetettek bea háború folyamán.

Az Agent Orange-et Dr. Arthur W. Galston állította elő, miközben egy olyan szeren kísérletezett, ami képes a növények növekedését megállítani (növekedési regulátorok). A bevetés után számos tanulmány készült melyben sorra derült fény a nagy mértékű növény-, állatvilág valamint az emberi egészség károsító hatásáról, így Dr. Arthur W. Galston vált az egyik legnagyobb ellenzőjévé a szer használatának. Ironikus. 1970-ben aztán laboratóriumi kísérleteket követően Nixon elnök elrendelte a szer használatának beszüntetését, felszámolását.

A következőkben megnézzük miért használták, majd miért nem, milyen hatással volt a növényekre, állatokra, emberekre a szer.

Az Agent Orange hatása a lombozatra

Az USA hadserege nem más okból vetette be a "Narancs Ügynököt", hogy megfossza a vietkongokat a dzsungel nyújtotta fedezéktől. Repülőkkel hatoltak be az ellenséges területekre, majd szórták szét a vegyszert. Az orvlövészek, titkos utánpótlásvonalak többé nem volta biztonságban.

A vietnami háború azonban nem az első háború volt, ahol herbicideket vetettek be. A Brit hadsereg 1950-ben a Maláj felkelők leverésének érdekében, azonban az amerikaiak messze ambiciózusabban vetették be. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy közel 6000 bevetés során használták és Vietnam (egyes becslések szerint) 10%-át permetezték le. A szert Vietnamon kívül titkos bevetések során Kambodzsában és Laoszban is bevetették a Hồ Chí Minh-ösvény (egy fő ellátási útvonal a Vietkong felé) felderítéséhez, felszámolásához.

Az Agent Orange bevetése után a vegetációk minden típusa elpusztult, a gyökérzettel egyetemben. A levelek leesnek, miközben hatalmas erdők válnak terméketlen és csupasz fákká. Az egykor termékeny zöld területek feketévé válnak, közben szúrós, kellemetlen szag lengi be a levegőt.

Galston a triiodobenzoid-savval kísérletezett (3-Hydroxy-2,4,6-triiodobenzoic acid). Ezen szer hatására a dózistól függően két reakció következik be. Ha kis mennyiségben használjuk a növényt gyors virágzásra készteti, nagy adagban azonban a levelek lehullását okozza. Az Agent Orange használata során azt a mechanizmust használták ki, hogy a szer olyan növekedés szabályozókat tartalmazott, melyek a növényi szövetek növekedését jelentősen meggyorsították, ezáltal a növény kiszáradt.

Könnyű belátni, hogy ez végzetes csapást jelentett Vietnam ökológiájára. A tápanyagban rendkívül gazdag talaj, azt megkötő növényzet nélkül a monszunok miatt hamar kimosódott. Különböző invazív növényfajok jelentek meg, melyek megakadályozták az addig őshonos fajok visszatelepülését, mindezek következtében a biodiverzitás jelentően csökkent. A lakosok alapvető megélhetése került veszélybe.

Agent Orange és a Dioxin

Az Agent Orange nevét arról a 210 literes, narancssárga csíkos hordóról kapta, amelyben a szert szállították. Az Agent Orange egy nagyjából 1:1 arányú keveréke két fenoxil-alapú gyomirtó izo-oktil észter formájának, a 2,4-diklór-fenoxi-ecetsavnak (2,4-D) és a 2,4,5-triklór-fenoxi-ecetsavnak (2,4,5-T).

A 2,4 D hatóanyag önmagában is egészségkárosító anyag: megtámadja a központi idegrendszert és a májat; a hosszútávú expozíció bizonyos rákfajták előfordulásának esélyét növeli. Természetes körülmények között rendkívül lassan bomlik, a földigilisztákra kifejezetten veszélyes, a talajban és felszín alatti vizekben hosszan kimutatható. Köztes bomlástermékei is viszonylag stabilak, a kétszikű növények fejlődésében okozhatnak rendellenességeket. Az anyag az eredeti kijuttatási területtől nagy távolságra eljuthat illetve ott felhalmozódhat.

A 2,4,5-T kereskedelmi forgalomba eredetileg Weedone néven került, Magyarországon Tormona 100 és Trifenoxin 100 néven jelent meg; szintén a kétszikűek növekedését gátolja. Ezen második összetevőt az emberi szervezetre és a környezetre való káros hatásai miatt azóta a világ számos országában, köztük Magyarországon is betiltották.

A szert gyártó cégek belső feljegyzéseiből kiderült, hogy az amerikai kormánynak Vietnamba szállított Agent Orange dioxintartalma már ismert volt, mivel a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin (TCDD) a 2,4,5-T gyártásának egyik mellékterméke volt. Az amerikai toxikológiai program osztályozása szerint a TCDD rákkeltő hatású az emberben, és gyakran hozzák kapcsolatba lágyszöveti szarkómával, nem-Hodgkin limfómával, Hodgkin-kórral és krónikus limfocitás leukémiával. Az Institute of Medicine egyik tanulmánya kapcsolatot talált a dioxin-mérgezés és a cukorbetegség között. Három tanulmány szerint a vietnami veteránok gyermekeinél nagyobb az akut mielogén leukémia esélye, és ez az Agent Orange-hez köthető.[8] Több más betegséget is az Agent Orange hatásainak tudnak be, de bizonyítható kapcsolatot a tanulmányok nem mutattak ki.

Az Európai Unió Seveso II ipari katasztrófavédelmi direktíváját kiváltó 1976-os olaszországi, sevesoi dioxin-kiszabadulásnál csupán 1 kg TCDD került a szabadba. A szennyezés miatt akkor 80 000 háziállat kényszervágását rendelték el, és több ezer ember került kapcsolatba a vegyszerrel. (forrás)

agent_orange.gifA dioxinok az egyik legmérgezőbb, klóratomokat és aromás gyűrűket tartalmazó szerves vegyületcsalád. Ugyanazon kémiai struktúrán belül több­féle variáció is lehetséges, a legveszélyesebb 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-di­oxint (rövidítése TCDD) szokták egyszerűen »dioxin«-nak hívni. Ezek a vegyü­letek a természetben nem fordulnak elő, veszélyességük miatt célirányos gyártásuk, a velük való kereskedelem az ún. Stockholmi Konvenció értel­mében számos országban, köztük Magyarországon is tilos. A dioxinok ipari folyamatok – pl. növényvédő szer-, papír-, PVC-gyártás, ill. hulladékégetés – melléktermékeként keletkeznek. Bekerülhetnek a levegőbe, a talajba, a vi­zekbe, a táplálékláncba. A zsírtartalmú szövetekben raktározódva felhalmo­zódnak, nem ürülnek ki. A környezetszennyezés hatásaként az emberi szer­vezetben kis mennyiségben ugyan, de világszerte megtalálhatók. A vietnami háborúban lombtalanításra használt, dioxintartalmú »Agent Orange«-ot még évtizedekkel később is kimutatták a veteránokban. A testben lévő dioxin folyamatosan pusztít: rákkeltő, károsítja pl. az immun- és idegrendszert, szív- és érrendszeri katasztrófákat okoz. Jellegzetes mérgezési tünet az ún. klórakne, a 2004 szeptemberében megmérgezett Viktor Juščenko arcát ez torzította el. Az ukrán politikus szervezetében a szokásos TCDD-szint 6000-szeresét találták.

Vietnam egyes területein az emberek vérében a normál szintnél, mintegy 10-szer több dioxint mutattak ki. A dioxin rengeteg módon és rövid időn belül képes károsítani a szervezetünket [1,2]. A dioxin beszivárogva a talajba, megmérgezi a talajvizet. Az utóbbi években csökkent a dioxin szennyezettség szerte a világban (Stockholmi Konvenció) de még mindig elég sürgető kérdés ez Vietnamban.

Dioxinnal szennyezett ételt italt, növényeket, állatokat fogyasztva azok dioxintartalma felhalmozódik az egyén zsírszöveteiben. Mindenkinek legalább kimutatható mennyiségű dioxin található a szervezetében. Azt sajnos nem tudni mennyi idő kell a szer felszívódásához a szervezetünkben, de ami biztos: talajba szivárogva élettartama jelentősen meghosszabbodik.

Az Agent Orange és az egészségügyi problémák

az Institute of Medicine of the National Academy of Sciences szerint kapcsolat vonható az Agent Orange és egyes rák típusok közt. Számos vegyi üzem néz per elébe, azonban azzal védekeznek, hogy nem vonható közvetlen kapcsolat a diox és származékai valamint a rákos és egyéb megbetegedések között. Ami bizonyos, hogy Vietnam azon területein, melyek nagy mértéken ki voltak téve az Agent Orange használatának, születési rendellenességek és egyéb halálos, degeneratív megbetegedések jóval gyakoribbak, mint más egyéb területeken.

Számos vietnami aki közvetlenül ki volt téve a szernek, hamar bőr irritációról számolt be, ami sebbé majd tumorrá alakult. A legtöbb dioxinnal kapcsolatba hozott elváltozások, betegségek a következők:

  • Bőr irritáció, sebek, jellegzetes mérgezési tünet az ún. klórakne. Lásd itt!
  • Neurológiai elváltozások
  • Ideg károsodás, pl. perifériás neuropátia
  • Spontán vetélés
  • 2-es típusú diabétesz
  • Születési rendellenességek, fizikai deformitások
  • Rák: myeloma, légző szervrendszer-, prosztata daganat, Hodkin-limfóma, leukémia

http://www.metropol.hu/images/1252423981_ao.jpg

Agent Orange - polgári perek

Számos amerikai és vietnami veterán, aki érintkezett az Agent Orange-el perelte be az Egyesült Államokat. A kormány, hogy védje magát a szuverenitáson alapuló immunitás doktrináját vetette be. A bíróság ennek helyt adott. Jogtudorok ha megtennék magyarázzák ezt el! Végül mintegy 291,000 ember, leginkább vietnami veteránok részesültek közösen 180 millió dollárban.

A jelen

Az Agent Orange többé már nem létezik, de amit hátrahagyott nagyon is. Egy jelképpé vált a vietnami háborúban. Még sok időnek kell eltelnie mire az érintett területeken újra vissza áll a régi normális élet. Ismét egy szer, fegyver, melyben ezreknek kellett meghalnia vagy éppen megnyomorodnia ahhoz, hogy véget essenek a használatának.

Bookmark and Share

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
Oppenheim 2 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://biokemia.blog.hu/api/trackback/id/tr581462389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2009.11.05. 12:00:52

szeretném kiegészíteni a kimerítő összefoglalót, hogy a dioxinok előfordulnak a természetben. Bármely olyan égésnél, ahol még ha nyomokban is klór atomok fordulnak elő (gyakorlatilag mindenhol) keletkeznek az égés dehidrogénező folyamata során dioxinok is sok minden egyéb mellett. Erdőtüzeknél, fatüzelésű kandallók füstjében, őszi kerti hulladék égetés füstjében ha egy-két nagyságrenddel kisebb koncentrációban is, mint a hulladékégetők emissziójában de jelen vannak.
A dioxinok (és dibenzo furánok) mérgező hatása nagyban függ a gyűrűkön elhelyezkedő klóratomok helyzetétől, számától. Legmérgezőbb a cikkben is említett szimmetrikus 4 klóratommal rendelkező 2,3,7,8 TCDD

Oppenheim · http://mentok.blog.hu 2009.11.05. 17:17:10

@kjapp: Köszönöm a kiegészítést! Ezt jó tudni!