Internet: az agy karbantartója

Egy öreg kutyát is meg lehet tanítani valami új trükkre - mondják az UCLA tudósai, akik azt fedezték fel, hogy a középkorú és idősebb felnőttek agyának azon területei melyek a döntéshozatalért és a komplex érvelésért felelnek jelentős aktivitást mutatnak egy kis internetezés után.

Az eredményeket október 19-én a Society for Neuroscience konferencián mutatták be. A kutatók szerint ajánlott internet tréningeken részt venni, hiszen a szörfölés stimulálni képes a neurális aktivációs mintákat, aminek hatására az agyi tevékenységek és a kognitív képességek erősödnek, működésük mintegy "olajozottabbá" válnak.

Ahogy az agy öregszik számos strukturális és funkcionális változás következik be, ilyenek pl. az atrófia, a neuronok aktivitásának csökkenése vagy éppen az Amiloid-plakkok, valamint Tau-proteinek lerakódásának fokozódása. Ez utóbbi két anyag un. Alzheimer biomarker.

Az amiloid béta 42 peptid (Ab42 ) és a Tau-protein olyan fehérjék, amelyek kapcsolatba hozhatók a jellemzően az Alzheimer-kóros (Alzheimer Disease, AD) betegek agyában megfigyelhető neurofibrilláris kötegek (az idegsejteket eltömítő, feltekeredett fehérjefragmentumok) és szenilis plakkok (elhalt idegsejteket és aggregálódott fehérjét tartalmazó területek) kialakulásával.

 

A neurofibrilláris kötegek struktúráját részben egy agyi foszfoprotein, a Tau egy rendellenes formája alkotja, míg a béta amiloid prekurzor proteinből étrejövő Ab42 a szenilitásra jellemző plakkok kialakulásával hozható kapcsolatba. Bár a neurofibrilláris kötegek és a szenilis plakkok kialakulása az öregedéssel járó normális jelenség, ezek Alzheimer kóros betegeknél jóval nagyobb számban figyelhetők meg, mint azokban az idősekben, akik nem szenvednek Alzheimer betegségben.

 

A béta amiloid prekurzor protein (és Ab42), valamint a Tau fehérje szerepe az Alzheimer kór kialakulásában - a kiterjedt kutatások ellenére - még nem teljesen tisztázott. Az egyik fő kérdés az, hogy a két fehérje gerincvelői folyadékból történő meghatározása mennyiben segítheti a diagnózis elkészítését és az Alzheimer-kóros beteg állapotának követését.(forrás)

 

A kutatás rámutatott arra, hogy az internet-használók között a netezés mentális stimulánskét hat, aminek következtében a kognitív-funkciók teljesítőképessége, valamint az agy új információknak való kódolásának hatékonysága javult.

 

Az UCLA kutatócsoportja 24 neurológiailag átlagos 55 és 78 év közötti önkéntesekkel végezte el a kísérletet. Az önkéntesek fele minden nap használta az internetet, míg másik részük csak nagyon kevés tapasztalattal rendelkezett a netezés terén. A kor a végzettség és a nemek aránya nagyon hasonló volt a két csoport között. A kutatásban résztvevők kereséseket hajtottak végre bizonyos előre meghatározott témákban, miközben fMRI-vel vizsgálták a agyukat. Az fMRI-ről itt olvashatsz bővebben.

 

A résztvevők, agyuk feltérképezése után hazamentek és napi 1 órát hét napon át, egészen két hétig interneteztek. A gyakorló keresések magukban foglalták bizonyos témák utáni információ gyűjtést, kutatást. Ezután a második letapogatást is elvégezték az önkénteseken, a feladat ugyan az volt, tehát keresni kellett információkat, csak a téma változott.

 

A kis tapasztalattal rendelkező internet-felhasználók körében az első letapogatás eredménye a következő volt: netezés közben az agy beszédért, olvasásáért, memóriáért és a vizuális képességekért felelős agyi területek aktivizálódtak, fokozott működést jeleztek (ezek a frontális-, temporális-, és a parietális lebeny valamint a gyrus cingulatus régiókban helyezkednek el). A második vizsgálat után - ekkor az önkéntesek már túl voltak a két héten át tartó gyakorláson - a fent említett területeken kívül a gyrus frontalis medius et lateralis is jelentős aktivitást mutatott, ezen területek felelősek a memória használatáért és a döntéshozatalért.

 

 

A már rutinos internet-használok és a minimális újonnan szerzett netes gyakorlattal rendelkezők agyi aktivitása között jelentős hasonlóságot fedeztek fel.

 

Ezek után elgondolkodtató, hogy az internet mindennapi használata talán a sokszor emelgetett negatívumok mellett jótékony hatással is rendelkezik. Mindenesetre az biztos, hogy a munka memória, rövid (STM)-, és hosszútávú (LTM) memória, logika a vizuális- és kognitív képességek mind-mind igénybe vannak véve, így folyamatosan karbantartva.

Bookmark and Share

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
Oppenheim 3 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://biokemia.blog.hu/api/trackback/id/tr281463395

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nyinocska 2009.10.20. 22:51:56

Hát ez óriási! Nap mint nap internetezem, 61 éves vagyok, imádom!

ment_a_lista 2009.10.21. 08:43:54

Tetszik a beírásod.
Jó cikk a témában még IMHO:
Advances in tau-focused drug discovery for Alzheimer's disease and related tauopathies; Nature Reviews Drug Discovery 8, 783-793 (October 2009)