Egy játék, melyben kiderül mennyire vagyunk "tech geek-ek". Amolyan IQ teszt.

Egy érdekes összehasonlító kép.

Egyik kedvenc rovatom a Boston.com által szekesztett The Big Picure. Rengeteg minőségi és életszagú kép a világban történő eseményekről. Haitin is ott jártak...

Egyes képek a nyugalom megzavarására alkalmas, felkavaró jeleneteket tartalmaznak!

Ezentúl saját bloggal jelentkezik a Konzílium 2.0! Hamarosan újabb bejegyzés, immár megnövekedett létszámmal!

Látogass el: www.konzilium.blog.hu

Megosztás

A nyílt forráskód forradalmasított szinte mindent a szoftverektől kezdve a mezőgazdaságig, miért ne használhatnánk mindezt betegségek legyőzésére? Talán ez állhat a gyógyszergyártó óriás a GlaxoSmithKline döntése mögött, most ugyan is, mintegy 13.500 saját információs rendszerében tárolt kémiai vegyülethez biztosít bárki számára hozzáférést, abban a reményben, hogy a "Nyílt labor" segítségével talán hamarabb elérjkezik egy, már régóta várt, hatásos malária elleni szert.

A cég, szellemi terméken kívül, még 8 millió dollárt tett hozzá a Nyílt labor projektjéhez, ezzel közel 60 szakember malária elleni kutatásait támogatva. A tudományos adatbázisuk ezen részének megnyitásával remélik, hogy a Medicines for Malaria Venture partneri segítségével mihamarabb kifejleszthetnek egy eredményes gyógyszert az évente oly sok áldozatot szedő, leginkább a trópusok terjedő malária ellen.

Hasra esni nem kell azért, nem a GSK az első a világon, aki ilyet tesz. A Tropical Disease Initiative például trópusi betegségek kutatását próbálja segíteni a "közösből", míg egyéb szervezetek, mint pl. a OneWorld Health pénzt, kutatókat próbál egybeszervezni különböző forrásokból és helyekről, a világ elmaradottabb részeiben terjedő és pusztító gyakori betegségek hatásosabb kezelése érdekében.

A GSK kezdeményezése azonban annyiból mérföldkőnek tekinthető, hogy első és eddig egyedüli vállalatként saját, szabadalmaztatott kutatási eredményeit tárja a nagyközönség elé, valamint egy pénz alapot kínál fel kutatóknak, hogy a téma és kutatás iránt, minél inkább "elkötelezettek" legyenek. Az éremnek természetesen két oldala van, így azért sejthető, hogy mindebben nagy anyagi hasznot sejt a cégóriás. Persze legalább elindított valamit ebben a bürokráciától szenvedő, érdek orientált világunkban - mondhatjuk. Akár hogy is van, valaki úgy is meggazdagszik az első hatásos malária vakcinából, akkor pedig minél előbb legyen legalább.

A gyógyszeripari óriás Spanyolországban található Tres Cantos kampuszában tervezi felállítani a "Nyílt labort".

A maláriáról korábban írt bejegyzésemet lásd: itt. | A GSK hivatalos tájékoztatója (.pdf) az "Open lab"-ról. | A malária és a klímaváltozás.

Megosztás

A Jand blag szerkesztője/írója keresett meg a aminap egy általa indított kezdeményezéssel, amint alant olvashattok. Aki a témában érdekelt, csatlakozzon!

Szerencsére vagyunk egynéhányan, akik saját blogunkban környezeti és társadalmi kérdéskörökkel (is) foglalkozunk. Sokunknak megvan a maga „szakterülete”, legyen ez a klímaváltozás, az olajcsúcs, társadalmi vagy gazdasági kritika, az egészségügy. Ez így teljesen rendben is van. És mégis, mindezen témák valahol mindig kapcsolódnak.

Sokféle szempontból közelítjük meg a dolgokat, és gyakran egymásnak ellentétes véleményeket is kifejtünk. A társalgásunk azonban elaprózódik a különféle fórumokon. Erre egy olyan megoldást szeretnék javasolni, amely nem igényli, hogy egyetlen portálon tömörüljünk, és mindenkinek nagy személyes szabadságot nyújt.

A blogháló alapja az, hogy egymás érdekesnek tartott blogjaira (még ha azok tartalmával nem is értünk mindig teljesen egyet) egy „Zöld blogháló” (vagy ahogy tetszik) cím alatt egy linkgyűjteményt teszünk ki. Ennél is tovább lehetne menni azzal, hogy időnként a más blogokon olvasott, számunkra legnagyobb hatású bejegyzésekről írunk rövid ajánlókat a sajátunkban, kifejezve egyetértésünk vagy épp ellenvéleményünk, vagy akár csak néhány link formájában.

Így elérhetjük, hogy ha egy látogatót egy helyen egy téma megragad a hálóban, az ne „szabaduljon” könnyedén. Ehhez én csak egy kezdőlökést szeretnék adni, és nem fogok több ilyen körlevelet küldeni, mert innentől nincs központi szerep. Nem kell mindenkinek mindenkire linkelnie, teljesen szabad a választás, még a kölcsönösség se kényszerítő erejű. Ha csak néhány szálon csatlakozol a hálóhoz, már azzal is erősíted annak teljes működését.

Most olyan blogokat gyűjtöttem össze, amelyeket egy ember ír, vagy felügyel, de amennyiben tudtok módot közösségi és hírportálok bevonására is, szabad a lehetőség. Valamint így is biztos kihagytam néhány személyes blogot, de bárki csatlakozhat a hálóhoz már azzal is, hogy egyetlen ember hivatkozik rá, és így a háló mentén egyre többen rátalálunk. Az új jövevényeket azzal is segítheted, ha a blogháló működéséről is írsz.

Zöld blogháló | blogroll

Csatlakozz Te is!

Nézd a képet pár percig! Merre forog a táncos?

A képen egy nőt látunk forogni. Eddig gondolom semmi újat nem mondtam, a lényeg azonban az, hogy merre látjuk forogni. Órajárásával megegyező-, vagy éppen ellentétes irányban?

Ha az óra járásával megegyező irányba látjuk forogni a hölgyet, az azt jelenti, hogy a jobb agyféltekénk a domináns, ellenkező esetben a bal. Néhány ember mindkét irányba látja a forgást, néhányan azonban csupán egyetlen irányba.

A bal félteke tulajdonságai kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.

A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.

Az ábra és a "teszt" nem mai ugyan, de azért hátha újként hat valakinek. Azonban, hogy ez mennyire igaz nem tudom, minden esetre érdekes.

Megosztás

Nemrég zajlott le a 2009-es koppenhágai klímakonferencia, sajnos nem sok kézzel fogható eredménnyel, és máris itt az új "találkozó", ahol a globális biodiverzitási megegyezést célozzák meg. Azt, hogy a célokat sikerül-e összehangolni és egyértelművé tenni a héten megtudjuk.

Mintegy 55 ország küldött delegáltakat londoni találkozóra - amit brit és brazil miniszterek tartanak - , ahol is döntenek a globális biodiverzitás védelmét sürgető új megegyezés részleteiről.

A fő cél, hogy összegezzék és döntsenek abban a kérdésben, hogy az októberben tartandó ENSZ biodiverzitás csúcson, mely célokat tárgyalják meg.

A kormányok ugyanakkor szeretnék elkerülni, azt a fajta megosztottságot, amit a már említett tavalyi klímacsúcson tapasztalhattunk.

Hilary Benn, brit környezetvédelmi miniszter a következőkkel érvelt a BBC News weboldalán: "A természet kiaknázása az emberek által, ahhoz a ponthoz közeledik, ahonnan talán nincs visszaút."

"Amit az elkövetkező néhány évtizedben teszünk, meghatározza, hogy az a fajta stabil környezet, melytől az emberi civilizáció függ a legutóbbi jégkorszak óta - mintegy 10.000 éve -, folytatódik-e." - szintén tette hozzá Hilary Benn.

Az intelligens célok

2002-ben a kormányok célul tűzték ki, hogy radikálisan csökkentik a biológiai sokféleség csökkenésének ütemét 2020-ig.

Azonban általános egyetértés mutatkozik abban, hogy ez a cél nem fog teljesülni. Így, az idei csúcson, melyet októberben Japánban tartanak az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményéről (CBD), a kormányok valószínűleg új célokat fogadnak majd el.

Az ENSZ által előkészített dokumentumok, melyek az érintett kormányokkal történ konzultáció után született, a következő új célokat tartalmazzák:

• megállítani a biodiverzitás csökkenésének ütemét 2020-ig
• a biodiverzitást károsító szubvenciók leállítása
• a destruktív halászati gyakorlatok leállítása
• a fajok nem szándékos, egyik helyről a másikra történő szállításának kontrollálása
• a szárazföldi és vízi területek, legalább 15%-nak védelem alá helyezése

Az eheti találkozó eredményei az októberi csúcstalálkozó alapját fogják képezni. A házigazdák remélik, hogy az előre megvitatott, számos ország bevonásával történő egyezkedés hatékonyan segíti majd a közös eredmények létrejöttét, továbbá a decemberi klímacsúcson tapasztalt széthúzás a továbbiakban nem lesz tapasztalható.

A delegáltak ezen kívül megvitatják, hogy milyen erőforrások bevonásával lehetséges a fejlődő országok olyan szintű felzárkóztatása, mellyel ezen országok is lépést tarthatnak az új célokkal.

Egy, a múlt héten tartott tudományos találkozón, Ahmed Djoghlaf a Biodiverzitási Egyezményért felelős ENSZ-titkárság vezetője elismerte, hogy a 2010-es cél hiba volt, többek között azért, mert a legtöbb ország ezt a célt nem tudta teljesíteni, részben a politikusok és a közvélemény közötti a természetes világ ismeretének hiánya. Mindezt egy tavaly szeptemberi tanulmányra hivatkozva jelentette ki, aminek eredménye szerint az 5 és 10 év közötti brit gyerekek 40%-a nem tud különbséget tenni a darázs és a méh között.

"Az ökoszisztémánk helyreállítására úgy kell tekintenünk, mint egy ésszerű és költséghatékony befektetésre a bolygó gazdasági túlélésébe és növekedésébe.” - Benn szerint.

Sok-sok elgondolkodtató térkép és grafikon itt, itt és itt.

forrás: BBC News

A Time.com-on találhatunk egy csomó, különböző témákban készült ábrát, grafikát, táblázatot, melyek egyrészt remekül vannak kivitelezve, másfelől jól szemléltetik az adott témát. Íme néhány egészségügyi és biológiai vonatkozású darab.

Daganatos megbetegedések az USA-ban

H1N1

Konzílium 2.0

"A Konzílium 2.0 egy magyar egészségügyi blogkarnevál, melynek célja, hogy egy-egy adott témát több aspektusból, különböző szakterületeken dolgozó bloggerek tollából bemutasson. Bizonyos betegségeket több szemszögből is alaposabban körbejárunk, míg egyes tünetekről inkább asszociatív alapon születnek bejegyzések."

Jelenleg a Konzílium 2.0-át a következő blogok adják:

Csatlakozz Te is!

Emberszerű arccal látott napvilágot egy juh a törökországi Izmirben. A császármetszés után elszörnyedve látták az ott lévők, hogy a birka arca jellegzetes emberi vonásokat hordoz. Az egyik nyilatkozó állatorvos szerint a mutáció az anya helytelen táplálása következtében alakulhatott ki, és mindezt az anya táplálékában jelen levő túl sok A-vitaminnak tulajdonítja.

 The Daily Telegraph

Még 2009-ben Zimbabwe-ban született egy hasonlóan mutálódott kecske. A kis állat pár óráig élt csupán, mivel a falu halálra rémült lakói megölték. A tartomány kormányzója, ahol a "csúnya" kecske született, szerint: a kis teremtmény egy nőivarú kecske és egy férfi (ember) bűnös viszonyából származik. Nem kell ide genetikai vizsgálat.

www.newzimbabwe.com

A most született "emberfejű" birkát is megölték a helyiek, de sajnos el is égették a tetemet, így nem volt lehetőség komolyabban megvizsgálni.

Persze ezek után, azért jogos a kérdés feltevés:

Egy weboldalt ajánlanék a figyelmetekbe, ahol rengeteg, különböző biokémiai folyamatokat bemutató animációt nézhetünk meg. Jó böngészést!

Könnyű zöldnek mutatkoznia annak a tengeri meztelencsigának, mely úgy néz ki, elég gént "lopott" ahhoz, hogy első állatként klorofillt állítson elő. [wired.com]

Soha nem szabad lebecsülni semmit és senkit. Erre remek példa a Physarum polycephalum nyálkagomba esete is. Hisz ki gondolta volna, hogy remek ötletekkel szolgálnak, ha úthálózat-tervezésről van szó?

A bevezető, bevallom, kicsit hatásvadász volt. Arról van ugyanis szó, hogy Jeff Jones és Andrew Adamatzky a bristoli University of the West of England nem-konvencionális számítások specialistái kíváncsiak voltak, hogy a biológia vajon nyújthat-e alternatívát a hagyományos úthálózat-tervezési eljárásokra.

Mindez kiderítésére közönséges agar-agaron létrehozták az Egyesült Királyság "lenyomatát" rajta a kilenc legnagyobb várossal, Londont pedig egy zabpehellyel helyettesítették. Ezután London helyén P. polycephalum kolóniák kezdtek növekedni, ezeknek azonban, hogy a további növekedésüket biztosítsák, tápanyagra volt szükségük, így elkezdtek terjeszkedni a többi agar-agar "nagyváros" felé. (lásd a képen)

Meglepetésre a kialakult "útvonalak" igen hasonlítanak a valóságban meglévő úthálózatokra, de persze volt eltérés jócskán. Például a Manchester és Glasgow közti autópálya, az Egyesül Királyság nyugati partján húzódik, a nyálkagombák azonban kelet felől közelítették meg Glasgow-t Newcastle érintésével.

"Mindez jól példázza, hogy egy egyszerű szervezet - bármiféle idegrendszer és intelligencia nélkül - hogy nyújthat hatásos megoldást útvonal-tervezési problémákra." - mondta Jones.

P. polycephalum

Érdekességnek elmondanám még, hogy egy szegedi kémikus tavaly előtt szintén ezekkel a nyálkagombákkal kísérletezett, majd eredményeiért megkapta az IgNobel-díjat.

Forrás: arxiv.org

Mintegy 8%-a az ember genetikai állományának vírusoktól származik, nem pedig őseinktől, legalábbis ezt állítják Japán és amerikai kutatók. Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelőtt fertőzte meg elődeinket, a kutatás eredméyneit a Nature tudomáynos magazin szerdai számában publikálták japán kutatók.

A kutatás rámutatott, hogy az ember- és néhány egyéb emlős állat genomja olyan DNS-t tartalmaz, melyek vélhetően az úgy nevezett Borna-vírus behatolása után épültek be a genomba.

Az Oszakai Egyetem kutatói Tomonaga Keizo vezetésével több emlősfajt vizsgáltak meg, hogy összevessék azok genomját a Borna-vírusban talált DNS-állománnyal, így keresve a beépülés nyomait. A vírus által beépített DNS-ek talán mutációkat és egyéb olyan pszichiátriai betegségeket okozhatnak, mint a skizofrénia, vagy hangulati zavarok. Ugyanakkor magát a Borna-vírust nem kötötték eddig emberi betegségekhez.

Mindeddig a retrovírusokról tudtuk, hogy azok képesek örökítőanyagaikat bejuttatni a gerincesek, így az ember, DNS-állományába. Mivel a szaporodásért felelős sejtek genetikai állományába hatolnak be, lehetővé válik, hogy több generáción át, örökítőanyaguk legalább egy része tovább öröklődjön.

A Borna-vírus a retrovírusoktól eltérően nem a reverz-transzkriptáz nevű enzim segítségével építi be DNS-ét a sejt genetikai állományába, így szaporodva, hanem a megfertőzött sejtek sejtmagjában sokszorozódik.

A vírus a német Borna városáról kapta nevét, ahol egy egész ezred huszárló pusztult el 1885-ben egy titokzatos "forró fej-betegségben". Későbbi kutatások során megtalálták juhokban, osztrigában, macskában és szarvasmarhában, noha terjedési módja kevéssé ismert.

forrás: Sciencedaily